Z

Z

Miraculous - Két macska egy csárdában (2. rész)

2016. március 26. - AnkoFictions

– Cicc, cicc! – int Fekete Macska Miaú felé, aki láthatóan egyre jobban unja a véget nem érő fogócskázást.
Nyerj nekem még egy kis időt! – nézek Fekete Macskára még utoljára, mielőtt belevetném magam a bajszos tömeg rengetegébe.
– Jó cica, ügyes cica, hol vagy? – hívogatom Miaú macskáját a sok másik között, akik vernyákolva és fújtatva kísérik utamat, le sem véve rólam a tekintetüket. 

 εïз

– Ne menekülj előlem! – Egy gyors szökkenéssel térek ki Miaú támadása elől, és a mellettünk magasló villanyoszlop tetejére érkezem.
– Fuh, ez meleg volt – fújom ki a levegőt, miközben tekintetemmel Katicát keresem.
Hamar meg is pillantom őt egy tucat macsek társaságában, és mivel nagyon elfoglaltnak tűnik, inkább újra ellenfelemre összpontosítok, aki még mindig odalent keres engem.
 – Hé, Macskanő! Idefent!  vigyorgok le a lányra, akinek elsőre nem esett le, hová is tűntem hirtelen.
Ahogy felnéz, mordul egyet, és kifúj néhány kósza barna tincset arcából. Aranysárga szemei megvillanak, majd egy pillanat tört része alatt már az oszlopon mászik felfelé. Ahogy elrugaszkodnék megelőzve, hogy elkapjon, ő sikeresen ragad meg övem végénél fogva, és ránt vissza, és ahogy elenged, zuhanni kezdek a föld felé. 
Megkapaszkodni ugyan nem tudok már, de sikerül talpra esnem, majdnem magam alá taszítva néhány, az előbb még földön fetrengő macskát, ám azok még időben odébb iprkodnak, hogy kicsit távolabbról követhessék az eseményeket. Micsoda kitartó nézőközönség!
 Ez nem volt szép  egyenesedem fel, ám a következő pillanatban már Miaú előttem is terem, támadásra készen. A gyors reflexeimnek köszönhetően sikerül kitérnem az éles karmok elől, de ahogy ügyesen kigánycsolom, már is két macska csimpaszkodik a lábamba.  Hé!  próbálom őket lerázni magamról, több-kevesebb sikerrel. Ahogy lecibálom ezt a kettőt magamról, másik három kapaszkodik vissza rám, karmaikak erősen belém fájva, hogy még véletlenül se legyen olyan egyszerű dolgom.

 εïз

Esküszöm, egy életre elegem van a macskákból!  dühöngök gondolatban, miközben már a sokadik szőrös kupacot kutatom át Miaú macskája után kutatva.
Mivel sehogy sem jutottam előrébb, visszasietek a térre társamhoz, aki azóta is sikeresen feltartja a lányt, bár tény és való, hogy elnézve őket jelenleg nem áll túl jól a szénája. Közelítek feléjük, és néhány méter múlva, nem messze Miaútól megpillantom azt a bizonyos fehér cicát, akit korábban kerestem.
 Fekete Macska!  kiáltom, felhívva magamra szuperhős-társam figyelmét.  Ott van az akuma! A nyakörvben van!  mutatok az állat irányába, mire a srác bólint, és a botja segítségével megszabadul az őt kaparófának használó cirmosoktól. Néhány ügyes szökkenéssel sikerül elérnie az előle sebesen menekülni próbáló macskát, és felkapva azt rohan tovább az egyik mellékutca irányába. Ügyes!
 Ne!!!  üvölti Miaú, látva Fekete Macska akcióját  és azonnal a nyomukba ered, én pedig követem őket. A jojó segítségével, házról-házra ugorva hamar utól érem társam, akinek eközben sikerül Miaút elcsalnia a bajszos segítőitől.
Egy zsákutcába érkezünk, ahol is a lány nem hezitál sokat, azonnal nekiesik Fekete Macskának, akinek kisebb gondja is nagyobb ennél, hiszen a kezei közt lévő macska úgy ficánkol, hogy alig tudja megtartani, nemhogy az akumát rejtő nyakörvet is megszerezze tőle. 
 Kéne egy kis segítség, Katica!
Rendben.
 Szerencsetalizmán!  hívom segítségül ismét a jojót, mely pillanatokon belül megajándékoz egy... – Gombolyaggal?
Értetlenül nézek a kapott tárgyra, ezt követően pedig gyorsan körbepillantok, mihez is kezdhetnék vele. Eközben a fehér macska kiszabadul társam kezei közül, de nem megy messzire, sőt. Azt hiszem, van egy ötletem.
Egy jól irányzott dobással elhajítom a gombolyagot, egyenesen a cica-harc résztvevőihez. A fehér macska azonnal kiszúrja a fonálköteget, és nekirugaszkodva ugrik rá a játékra. Mivel ebből Miaú semmit sem vesz észre, odasietek az állathoz, és könnyű szerrel tépem ki nyakából az elátkozott nyakörvet, melyből aztán egy fekete pillangó száll elő.
 Számodra vége a gonoszkodásnak!  mosolyodom el, ahogy kinyitom jojóm, és előtör belőle a vakító fény.  Ideje, hogy megtisztulj!  Gyakorlott mozdulatokkal kapom el a menekülni próbáló pillangót, és bezárva azt szabadítom meg őt a gonosz erőktől. Miután ez sikerül, kitárom azt, és immár régi formájában engedem őt szabadjára.  Minden jót, kis pillangó!  nézek utána, miközben a Katicabogár erejével minden visszaáll a városban az eredeti kerékvágásba, mintha mi sem történt volna.
Minden kis bajszos jószág visszakerül eredeti otthonába, Párizs utcái és terei megtisztulnak, és Miaú fehér macskája is visszaalakul olyan ártatlan kiscicává, amilyen korábban volt.
 H-hol vagyok...?  néz körül nagy szemekkel a lány, akit mint később kiderül, Kate-nek hívnak. Az édesanyja már a fél várost átkutatta utána, olyan lelkiismeret furdalása volt a korábbi elválásuk óta, és úgy tűnik, a történtek után egy új taggal fog bővülni eddigi háromtagú családjuk.
 Szép volt!  érintem össze öklömet Fekete Macskáéval, és elismerő pillantással tekintek fel rá. Nagyobb dícséretet keresve sem kaphatna, én pedig nem fogom tovább növelni így is a már plafont verdeső egóját.
Mire is mennél nélkülem... teszi csípőre a kezét, mire én csak hangosan felkacagok. 
Visszaváltozva nem sokra, kiscicám - bökök fejemmel gyűrűje felé, mely villogva jelzi, hogy hamarosan lemerül. Ami azt illeti, nekem sincs már sok hátra, de öröm látni, hogy ilyenkor milyen kapkodva húzza el a csíkot. 
Ó  emeli maga elé kezét, hogy ő is megnézhesse. Nos, Katica vigyorodik el, ahogy rám néz. Mennem kell, még a végén meglátsz álarc nélkül, és halálosan belém szeretsz. 
Ezt a mondatát nem bírom nevetés nélkül hagyni, de hamar összeszedem magam, és legyintek felé.
Majd ha piros hó esik, Macska! Na, sicc innen! Ezután nekem sem kell több, elhajítom a jojót, és felhúzva magam az egyik négyemeletes házra, és elhagyom a helyszínt. 

εïз 

 Néhány utcával odébb érek újra földet, és behúzódva egy fa mögé változom vissza. 
Még, hogy belé szeretek... csóválom meg a fejemet. Az én szívem már Adrien-é bizonygatom mosolyogva. - Fekete Macska pedig a nyomába sem ér. A legkevésbé sem hasonlít rá. 
Miközben magamban Adrien és Fekete Macska közötti különbségeket sorolom, elindulok vissza a tér felé, hátha összefutok Alya-val ám alig, hogy elérem az utca végét, megszólal a telefonom.
Szia! veszem fel a készüléket, melyből barátnőm hangja köszön vissza.
Marinette! Hová tűntél? Próbáltalak megkeresni, de...
Hát, izé vakarom meg tarkómat. Tudod, elsodortak az emberek, aztán csak mentem a tömeg után! 
Alya természetesen hitt nekem, hiszen ő is kénytelen volt menedéket keresni az utakat ellepő, agresszív macskák elől. 
Miután kibeszéltük, hogy már megint milyen gonosztevővel bánhattak el Katicáék (akikkel Alya legnagyobb bánatára nem találkozott ezúttal), összefutottunk még egy kis időre, hogy végre beülhessünk abba a bizonyos cukrászdába, ahová eredetileg indultunk.
Emlékszel, mikor azt mondta, hogy akár Adrien is lehetne Fekete Macska? csap bele a témába, miután helyet foglaltunk a teraszon a fagylaltkelyheinkkel. 
Uhm, igen - felelem két kanálnyi jeges desszert között. Alya, és az ő elméletei...
Nézd ezt a képet tolja a képembe Adrien egyik szétfirkált képét, mely mellé be volt illesztve egy fotó Macskáról is.
Ha így agyonszerkesztesz egy képet, bárkire rá lehet fogni, hogy ő Fekete Macska - mondom hol a mobilra, hol pedig barátnőmre pillantva. 
Egyszer úgy is rájövök, hogy ki ő! vigyorog. Nem adom fel egykönnyen.
Vajon hány ilyen képe lehet még? 
Ezt szeretem benned mosolyodom el őszintén, miközben folytatom fagylaltjaim elfogyasztását.

εïз

Másnap az iskolában irodalomórán kiselőadást kellett tartanunk a múlthéten kiadott témákból. Nagy szerencsém, hogy hétvégén volt időm megcsinálni, különben most szívhatnám a fogam. Miután végezek saját leckém felmondásával, úgy hallgatom a felszólított Adrien-t, hogy szavait szinte fel sem fogom, csak ő létezik, az őt körülvevő rózsaszín köd, és a lágy hangja, mely szinte simogatja lelkemet. 
Ebből az elmélyült állapotból Alya könyöke ránt vissza a valóságba, aki aztán közel hajolva a fülembe súgja:
Túl hangosan sóhajtozol, csajszi kuncog, én pedig észre véve hülyeségemet próbálok meg ezután uralkodni magamon. 
Mikor megszólal az óra végét jelző csengő, nekiállok a cuccaim összepakolásának, ám eközben Adrien hátrafordul és megszólít, aminek hatására majdnem sikerül felborítanom a táskámat, és kiszórni annak egész tartalmát.
Öhm néz rám a srác, valószínűleg nem tudja hova tenni szerencsétlenkedésemet, de nem zavartatja magát sokáig, ugyanis folytatja. Le tudnád majd nekem írni a forrásokat, amik alapján írtad az előadásodat? Nagyon érdekes volt.
Az a mosoly, az a mosoly, az a mosoly, istenem!
P-p-p-persze! Neked bármikor, bárm-... mármint, természetesen! Hebegek-habogok össze-vissza mint egy idióta, de nem érdekel. Jelenleg madarat lehetne velem fogatni a boldogságtól, és ezt egyetlen gonosztevő sem tudná elvenni tőlem! 

 

 

Köszönöm szépen, hogy elolvastátok! :) Remélem tetszett, várom a véleményeket, kritikákat! A későbbiekre vonatkozóan vannak még terveim további fanfictionokat illetően, de előtte mindenféleképpen be szeretném hozni a lemaradásomat, ugyanis még csak a tizennegyedik résznél tartok a sorozatban. :D
Addig is, kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek! Sok locsolót, csokinyuszit, satöbbi, satöbbi! :) 

A bejegyzés trackback címe:

https://ankofictions.blog.hu/api/trackback/id/tr728527952

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Astrid Halász 2016.03.27. 07:14:06

Ez is pont olyan fantasztikus lett mint az előző :)
Figyelj, tudom hogy a tiéd mellett labdába se rúghatok, de azért elolvasnád a fanfictionomat?
Itt a link: miraculoushun.blogspot.hu/?m=1

AnkoFictions 2016.03.27. 08:07:24

@Astrid Halász: Szia, köszönöm szépen! :) Örülök, hogy tetszett. Természetesen elolvasom a fanfictionodat, köszi, hogy elküldted! :)

AshleyTheWriter · http://focusonme.blog.hu/ 2016.03.29. 14:36:20

WoW! Nagyon jó! Mindenképpen folytasd!

AnkoFictions 2016.03.29. 17:03:49

@AshleyTheWriter: Köszönöm, hogy írtál! :) Magának a "Két macska egy csárdában"-nak folytatása már nem lesz, de újabb Miraculous-os részek várhatóak. :)
süti beállítások módosítása